Mint ahogy minden ember más, épp úgy változik az ízlésünk is. Én mindig is a természetes, lágy, natúr formákat kedveltem, és kiráz a hideg a modern lak berendezéstől, a csupa fémes berendezési tárgyaktól, ékszerektől. Így lett örök szerelmem a lágy kotta papír, a régi könyv illata, az egyszerű fa asztalka és a finom csipke. Ezekkel az anyagokkal próbálom kialakítani kis menedékem a nagy, csupa fém, csupa ridegség világában.
Két egyszerű párnácskát készítettem maradék fehér és virágmintás anyagból, és persze találtam hozzá egy kevés csipkét is. Ha nyár lenne, biztos hogy levendulával töltöttem volna meg őket, de így télen be kellett érnem szivaccsal is. Két kört kivágtam virágmintás anyagból, és kettőt fehér színűből, majd összevarrtam őket kézzel. Ezután visszafordítottam a színére, és óvatosan, sok türelemmel milliméterenként rávarrtam a gyönyörű csipkét is. Már csak egy fehér szalag kell rá, és kész is.
Ez egyiket rávarrtam a kulcsomra, így mindig ott lóg az ajtómon. A másikat pedig a függöny karnisra akasztottam, így közvetlenül mellettem van, és akárhányszor ránézek, megtölti a szívem melegséggel.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése