"...És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik...."
Petőfi nagyon szépen fogalmazza meg azt, amit most érzek, ezért megosztottam veletek.Szomorú dolog az ősz, kicsit talán úgy érzem, meghal a természet, de a remény él bennem, hogy aztán újra felébred.:) Aztán előtör bennem a "ha már ég a házad, legalább süss a tüzénél szalonnát" érzés, és felcsillan a szemem. Szeptemberben szorgalmasan gyűjtögettem a különböző terméseket, hogy végre kiélhessem alkotási vágyaimat.:) Már rég élt bennem a kép erről a koszorúról, és ma sikerült megvalósítani.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése