Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, aki imádott rajzolni, ragasztani, és mindenfélét alkotni, mígnem egyszer csak felnőtt. Az immár nagylány egy szép nyári napon megtalálta a régi asztalát mindenféle gyerekrajzokkal, ragasztódarabokkal, és matricákkal tarkítva, és összeszorult a szíve a kép láttán.
- Megérdemel egy új esélyt...
Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a kislány bizony én voltam, az öreg asztalkám pedig kapott egy új külsőt.:) Sok emlék eszembe jutott, mikor megláttam az asztalkám rajta a gyermekkorom nyomaival. De most már nem egy vén fadarab őrzi azokat, hanem bezártam a képet a szívembe.:)
Ilyen volt:
Talán nem látszik, de a jó öreg megőrizte a ragasztópisztoly imádatom kezdeti formáját nagy bumszlik formájában, sőt alul még az ABC tanulás folyamatait is megfigyelhettem- természetesen alkoholos filccel.És a kedvencem: Középen barna öntapadós betűkből kirakva: Boldog vagyok. :) :)
Ilyen lett aztán a fél órás csiszolgatás, kaparás, mosás után. :)
Sajnos az idők során az oldaláról is levált a csík egy része. Ezek után kezdődött a dolog izgalmasabb része. Elbiciklizni a festék és barkácsboltba. Ahogy belépek az ajtón, az ott tanyázó 20 férfi egyszerre fordult meg , és kerek szemekkel néztek.Gondolataik szinte ordítottak az arcukról."Apám, ez egy nőőőőő!!!" :D :D
3 rézbarna és egy fehér akrilsparay-vel tértem haza az ölemben, mert persze időközben elszakadt a szatyor füle. Letisztítottam alkoholos üvegtisztítóval az asztal felületét, hogy eltávolítsam róla a zsírt, majd jöhetett a fújkálás. Ez egy hosszas folyamat volt, de közben igen jól éreztem magam a festékből kiáramló szagtól, ami az agyam utolsó szegletét is átjárta. :D
A kész állapotot nem fotóztam le, hanem a következő lépés jött, a díszítés.Saját kútfőmből rajzoltam egy intarzia szerű mintát, majd kivágtam egy vastag fóliából a negatív mását. Miután stiftes ragasztóval rögzítettem az asztalhoz, fehér spray-val átfújtam.
A minta leszedésénél nagyon izgultam. Az első nem sikerült túl jól, a képen is látszik, hogy itt-ott befolyt, de végül megoldódott a probléma. A többi minta már tökéletes lett. ;) A fehér mintát türkizkék, zöld, sárga, majd arany foltokkal díszítettem, illetve aranyszínű lakkfilccel kontúrt is kapott.
A FIÓKOK
A két szélső már rezesbarna, új színében tündököl, míg a középső nem kapott festéket, sőt igen makacs matricákkal védekezik. De végül a kis különc is megkapta méltó jutalmát, egy különleges festést.:)
Végül a kész asztalka immár teljes pompájában, kicsit rossz fényviszonyok között.
